ELTE BGGYK Akadálymentes verzió

Kivonat a kari Tudományos Tanács 2007. február 28.-i ülése összefoglalójából

Kutatási prioritások

Általános (stratégiai) célok

• Integrációs kutatások - ezen belül is két irány, egyfelől az inkluzív társadalom feltételrendszerének vizsgálatára, másfelől az integrált/inkluzív oktatás formáira, módszereire, lehetőségeire vonatkozó kutatások.
• Rehabilitációs kutatások, amelyek kiemelt részterületei az orvosi, a (gyógy)pedagógiai, a pszichológiai, a foglalkozási illetve a legtágabb értelemben vett társadalmi rehabilitáció.
• Úgynevezett gyógypedagógia-elméleti kutatások, amelyek elsősorban a tágabb értelemben vett gyógypedagógia és a fogyatékossági tanulmányok tudomány-rendszertani helyzetének meghatározására, metodológiai határhelyzetének feltárására, tudományközi pozícióinak leírására és elemzésére, azaz diszciplináris és paradigmatikus kérdések tisztázására irányulnak.

A három stratégiai jelentőségű terület egymástól nem válik el, sőt jelentős átfedések és összekapcsolódások vannak köztük, példaként hadd említsük csak a társadalmi integráció és a foglalkozási rehabilitáció összefüggéseit, vagy az integrált oktatás előtérbe kerülése által felvetett diszciplináris újraértékelés szükségességét stb.

A három terület értelmezése szempontjából a legfőbb közös elv (és cél) a gyógypedagógia világos és hatékony megkülönböztetése a pedagógiától, a multidiszciplináris meghatározottság igazolása, szaktudományunk egyoldalú neveléstudományi besorolás alól való „kiszabadítása" anélkül, hogy ezáltal más tudományterület alá sorolódjék (az MTA-klasszifikációnak megfelelően elismertetés multidiszciplináris társadalomtudományként).

Kiemelt feladatok

A fenti célok elérése érdekében meg kell határoznunk azokat a kutatási témákat, amelyek elsőbbséget kell, hogy élvezzenek a tanszéki kutatások megtervezésében és a kari támogatások odaítélésében. Kevés számú, a legnagyobb preferálást érdemlő kutatási cél meghatározása tűnik szükségesnek, ezek között azon kutatási területek meghatározása, amelyekre eddig kevés figyelem összpontosult.

Ide tartozik pl. kiemelt témaként és aktuálisan az FNO-koncepció hasznosítása az alkalmazott kutatások gyakorlatában, az életminőség, a szolgáltatások minőségének, hatékonyságának kérdésköre, a regionális ellátórendszerek és az egyénre szabott szolgáltatások viszonya, a mai nemzetközi trendek hívószavainak megvalósulása a hazai ellátórendszerben (normalizáció, individualizáció, szükségletorientáltság, személyközpontú-tervezés, közösségi ellátás stb.).

Ezek további meghatározása, aktualizálása, rendszeres felülvizsgálata a Tudományos Tanács és a Tudományos Fórum folyamatos feladata.

Támogatási szempontok a kutatási normatíva felhasználására

Legáltalánosabban tehát a stratégiai céloknak és a kiemelt feladatoknak megfelelő kutatási terveket tartjuk indokoltnak a jövőben rendelkezésre álló kari forrásokból támogatni, a további konkrét szempontoknak megfelelően:

1. Olyan kutatások és projektek, amelyek nagyobb jelentőségű, egyszersmind jelentős bevételt (kutatási forrásbővülést) eredményező kutatásokba való belépést készítenek elő. (hazai vagy nemzetközi konzorcium tagjaként pályázatok előkészítése az EU keretprogramjai vagy más jelentős nemzetközi és hazai források elnyerésére, ill. ezen pályázatok támogatta kutatások bővítése)
2. Jelentős (elméleti) tanulmányok (cikk, monográfia, könyv) megírása publikációs céllal tekintélyes, referált szakmai fórumokon való megjelenési kötelezettséggel (Szülessenek meg, keljenek életre és hassanak az eredmények.)
3. Olyan, a szakterület, de legfőképp a fogyatékos emberek életesélyein javító jelentős, de kevés forrásigényű alkalmazott- és akció kutatások, amelyeket más forrásból finanszírozni nem lehetséges, de a kari támogatás elegendő a lefolytatásukhoz és disszeminációjukhoz. Ez a szempont kiemelten ráirányítja a figyelmet az úgynevezett hiánytémákban történő kutatások támogatásának szükségességére.
4. Doktori (esetlegesen kiemelt TDK) kutatások megvalósíthatósági költségeinek támogatása.